4.1 A Sulinet és a WEB használata
1998 szeptember. A középiskolai Sulinet program elsõ fordulójának befejezése, amely a technikai eszközök telepítésére, a hálózati kapcsolatok kiépítésére vonatkozik. Igazából a program nem fejezõdik be, csak megteremtõdik minden középiskolában annak a lehetõsége, hogy a tanári iskolai feladatok WEB-es környezetben is mûködhessenek. Ha a program internetes, publikációs tevékenységét a számítástechnika tanárok feladataként fogalmaznánk meg, akkor több problémába is ütköznénk.
Az említett kollégák nem bírnák a rájuk rótt feladatokat megfelelõ hatékonysággal elvégezni, hiszen éppen elég a tanórák megtartásán kívül a délutáni internetes teremfelügyeletet ellátni, a rendszer mûködését karbantartani. A tanári publikáció egyébként is inkább mûveltségi területhez, egyénhez vagy munkaközösséghez kötõdik. Például az értékes irodalmi anyag felkutatása, ajánlása a magyar irodalom szakos kollégák feladata. A weblapok elkészítésének tartalmi teendõit nem vállalhatja át a számítógépes szakember.
Didaktikai szempontból is helyes ha, a szakos tanár ajánló vezetõ szerepe érvényesül. Szeretném azonban hangsúlyozni, hogy a tanulási folyamatnak ez az elektronikus formája csupán hasznos kiegészítõként funkcionálhat. A WEB megjelenése nem forradalmasíthatja a tanítási órákat oly mértékben, hogy a tantermi foglalkozásokon, fizika vagy biológia órán egyszerre használja mindenki a számítógépet „szörfözésre". Az ilyen típusú órára inkább a káosz, mintsem a hasznos információszerzés lenne a jellemzõ.

4.2 Amire szükségünk lesz
Természetesen egy számítógépre, amellyel szemben nem kell, hogy túlzott elvárásaink legyenek. A weblap és a hozzá kapcsolódó grafikák, képek elkészítéséhez minimális hardver követelmény egy 486 DX2 66 Mhz-es számítógép, 8 Mb RAM-al, SVGA megjelenítõvel. Egyszerûbb feladatok már ilyen konfigurációval is elvégezhetõk. Ajánlott azonban a P166-os processzor 16Mb RAM és a 16 bites színmélységet megjeleníteni képes videokártya és monitor. A szoftverek vonatkozásában fontos, hogy lehetõleg egy WYSIWYG technikát alkalmazó szerkesztõt válasszunk. A munka jelentõs része egyszerûsödik, és gyorsabban készülnek az oldalak. Fõleg a nem számítástechnika szakos kollégák látják ennek hasznát, de meg kell jegyeznem, hogy nagyon sok profi webmester is ilyen szerkesztõt használ. Ha nemcsak szöveget akarunk elhelyezni, akkor a számítástechnika mélyebb területeit is ismernünk kell, elsõsorban a képdigitalizálást, a képek feldolgozását, s talán az sem árt, ha a „hangok" világában sem tévedünk el. Tengernyi képfeldolgozó szoftver van piacon. A Sulinet csomag tartalmaz egy CD-ROM gyûjteményt, amelyeken megtalálhatjuk a feladat elvégzéséhez szükséges alkalmazásokat. A fenti szoftverek birtokában már csak a türelem és a kitartás az, ami egy „jólfésült" oldal vagy oldalak készítéséhez ajánlott.

4.3 A tervezés
 Nehéz és sok körültekintést igénylõ feladat. Alapelvként mondhatjuk el, hogy az oldalaknak is - mint minden más kiadványnak - a tartalom, logika és a tipográfia egységét kell tükrözniük. Ezt a hármas egységet a WEB oldalaknál ki kell egészíteni még a sávszélesség problematikájával is, hiszen gondoljunk csak bele, senki nem keres fel szívesen olyan üzleteket, ahol órákig kell sorban állnia, vagy a vásárolt termék - „esetünkben a weblap" - olyan „nehéz", hogy nem bírjuk el.
Egy komplett, iskolát bemutató WEB oldalak készítésénél különösen fontos, mit is akarunk megjeleníteni? Mit tartunk fontosnak, kiknek szánjuk? Helyes, ha az odalakat úgy tekintjük, mint egy havonta megjelenõ elektronikus folyóiratot, amelynek állandó fontosabb témakörei vannak. Legyen állandó a külsõ megjelenés is, a design, amely nem árt, ha az iskola jellegét is tükrözi. Például egy építõipari, mûszaki szakembereket képzõ intézmény esetében az alkalmazott grafikai elemekkel érhetünk el ilyen hatást. Kõporos hátterek, jellemzõ építõanyagok használata a grafikai megoldásoknál.
Biztosítsuk az áttekinthetõ „manõverezést". A WEB-re különösen jellemzõ, hogy könnyen „vakvágányra" kerülhetünk böngészés közben.
Legyen bejelentkezõ oldal, ún. kezdõlap. Helyezzünk el a tanárokat és a diákokat bemutató lapokat, amelyekrõl az adott személyek saját lapjai érhetõk el. Legyen az iskolát, az egyes szakokat bemutató írás, amelyet lehetõleg az irányultságnak megfelelõen különítsünk el. A Sulinet fontos eleme, hogy segítse az új média a WEB alkalmazását, s állítsa a tanulási folyamat szolgálatába. Ezzel összefüggésben nagyon fontosnak tartom, hogy készüljön WEB ajánlat. Szervezhetjük egy oldalra, vagy munkaközösségenként, tanáronként csoportosítva. A lényeg azonban az, hogy mindig legyen áttekinthetõ. Válasszunk szempontokat a rendezéshez. Például tantárgyanként, tudományos területek szerint válogatva. Rá fogunk jönni úgyis, hogy mindig lesz néhány URL, amely a „hasznos" egyéb kategóriába fog esni.
Minden iskola büszke névadójára, s az iskolai hagyományok azt diktálják, hogy néhány gondolattal méltassuk az illetõ személy érdemeit, akár fotókkal is illusztrálva. A névadó személyével kapcsolatban mások is érdeklõdhetnek, így számíthatunk arra, hogy sok látogatója lesz ennek az oldalnak. Szenteljünk legalább akkora figyelmet a szerkesztésre, mintha az iskolaépületben készítenénk egy emlékhelyet a fõbejárat közelében.
Diáklapok. Nélkülük azt hiszem nem is létezhet igazi iskolai homepage. Adjunk lehetõséget arra, hogy tanítványaink is publikálhassák munkáikat. A Sulinet nem tölthetné be szerepét, ha a diákok, akik fõszereplõi ennek a programnak, nem lehetnének jelen az éterben áramló bájtok készítésénél.
Elhelyezhetünk oktatást segítõ anyagokat, letölthetõ feladatlapokat, szakdolgozatot, képeket. Informálhatjuk látogatóinkat a városról, esetleg annak egy kiemelkedõ személyiségérõl, kulturális, mûvészeti és sport életérõl. Több iskola elhelyezte diákújságának egy kivonatos példányát a WEB-en, de vannak önálló diáklapok is.
Fontos tehát a tervezés szintjén kialakítani az oldalainkkal kapcsolatos koncepciónkat. A MIT és a HOGYAN kérdésekre itt kell a válaszokat megadnunk. Mindennél lényegesebb talán az, hogy a lapok legyenek informatívak. Ne készítsünk WEB „kikötõt" csak azért, hogy nekünk is legyen! Nem véletlenül mérik sok oldalon a látogatók számát vagy jelenítik meg azt, hogy a TOP listán éppen hányadik helyen szerepel az oldal. Ha sok látogatót szeretnénk, azt már a tervezésnél, a tartalmi szempontok meghatározásánál vegyük figyelembe.
Szerencsés, ha kisebb vázlatot készítünk magunknak arra vonatkozólag, hogyan kapcsolódjanak az oldalak egymáshoz. Valószínû, hogy a szerkesztés során több változat készül. Olyan ez, mint amikor az építész az épület megalkotásakor vázlatokat készít, de gondosan ügyel arra, hogy a legsilányabb variáció se kerüljön a papírkosárba, hiszen nem lehet tudni, tartalmaz-e hasznosítható ötleteket. A látszólag értéktelen lapokat, grafikákat ne töröljük az elsõ meggondolatlan mozdulattal! Ne akarjunk gyorsan jó eredményt elérni! Hagyjuk az ötleteket, gondolatokat érlelõdni! Kérjük ki több hozzáértõ véleményét, és adjunk a laikusok észrevételeire is. Elõfordulhatnak banális hibák, amit pont a szakember nem vesz észre, míg a kívülállónak azonnal feltûnnek. A WEB oldalak olyanok, mint az Interneten felépült házak. Akkor jók, ha kényelmesek, vagyis viszonylag könnyen átalakíthatók, bõvíthetõk. Tervezzünk ilyen „házakat"!