3.1 Internet, WEB, homepage.....
Szinte naponta találkozunk különbözõ kiadványokon, televízióban a világháló, homepage, http://www...... kifejezésekkel. Az internet kialakulásáról, mint az információ áramlásának új lehetõségérõl már szóltam. A WEB talán azért is érdemel külön említést, mert az internet azon része, mely talán a leglátványosabb, a laikusok számára is érthetõ, s itt jeleníthetõ meg egyidõben a legtöbb és leginkább sokoldalú információ. Ma már lehetõség van a szöveg mellett a képek, hangok, videók lejátszására is, sõt a megfelelõ plug-in telepítése után „élõ" rádióadás, vagy televíziós közvetítés is élvezhetõ. A WEB „szabad szemmel" látható része a homepage vagy magyaros fordításban, ottlap. Helyesebbnek tartom azonban a bemutatkozó oldal kifejezést, mert egyrészt nem tûnik mesterségesen kitaláltnak és nyelvtanilag is helyesebb. Persze a weblapok nem mindig bemutatkozó jellegûek , sok esetben az hálózatot használókat segítendõ készülnek, s nem kötõdnek feltétlenül valamilyen szervezethez. Jellegüket tekintve rendkívül sokfélék. Intézmények, cégek bemutatkozó lapjai, fontos adatokat tartalmazó oldalak, érdeklõdési körök alapján szervezõdött lapok, pl. Linuxot használók oldalai, kereskedelmi cégek on-line rendeléseket biztosító oldalai, tudományos témakör szerint szervezett lapok, pl. zenét, festészetet kedvelõk, stb. Még lehetne sorolni a különbözõ típusú megjelenési formákat, de természetesen csak a teljesség igénye nélkül. Az oktatás szempontjából nagy jelentõséggel bíró WEB „kikötõk"-nek az iskolai oldalakon kívül azok számítanak, amelyek közvetve vagy közvetlenül a tanulást is segítik. Az üzleti, társadalmi, politikai életben kifejtett hasznossága nálunk még kialakulóban van, de egyre több ilyen célzattal készült oldallal is lehet találkozni.
Külön kiemelném azon WEB oldalak jelentõségét, melyek on-line interaktivitást tesznek lehetõvé. Ahol a felhasználó az oldalon elhelyezett jelölõ négyzetek, és az ún. rádiógombok segítségével tud információt továbbítani, mint pl. a Netstart tanfolyam oldalain. Gyors, egyszerûen kezelhetõ, mindenki számára érthetõ. Az internet legmutatósabb része a WEB, tehát igen sokrétû, mind jellegét, mind formáját tekintve.

3.2 Mi van a WEBlapon?
Ha a helyes URL-t (Uniform Resurce Locator) begépeljük kedvenc böngészõ programunkba, ha nem is szélsebesen, de nemsokára a megadott oldalon találjuk magunkat. Mi látható? Többnyire képekkel kiegészített szöveges információ, futó feliratok, animációk.
Azért ennél valamivel több. Jellemzõ, hogy az elõször elénk táruló oldal valamilyen üdvözlõ tájékoztatás arra vonatkozólag, hol is tartózkodunk éppen. Fontos ennek megjelenítése, hiszen a rövidítésekkel, számítógépnevekkel tûzdelt WEB címekbõl nem mindig fejthetõ meg, hogy hova is tartozik. Többnyire már az elsõ oldalon látható, hogy milyen ismeretforrásokat kínál a „kikötõ". A kezdõ felhasználóknak érdekes, hogy az egérkurzor alakja bizonyos területek fölé érve megváltozik. Nyílból egy mutató kéz lesz. Ezek az ún. forró pontok. Ezek nélkül a WEB is csak egy elektronikusan nézhetõ könyv lenne, aminek olvasása, lapozása sokkal körülményesebb, mint a hagyományos írott anyagoké. Ezek a pontok, amik lehetõvé teszik a „lapozást", s mindig valami történik, ha ezekre kattintunk. Némi gyakorlatot igényel alkalmazásuk, de viszonylag gyorsan érthetõvé válik ez a kényelmes manõverezést segítõ „effektus". A kéz „mögött" rejlõ történéseket linknek, kapcsolatnak is nevezzük. Segítségével nyithatunk meg újabb oldalakat a böngészõ program ablakában, ugorhatunk az oldalakon belül, levélírásra nyithatjuk ki levelezõ programunkat. Ha a szövegben aláhúzott, más színnel megjelenõ szavakat találunk, szinte biztos, hogy mögötte valamilyen kapcsolat van „elrejtve". Hibás weblap szerkesztési lépés lenne, ha az ilyen típusú szövegrészek nem tartalmaznának kapcsolatokat. A WEB logikája követeli meg ezt a készítõtõl.

3.3 Mivel szerkesszünk WEB oldalakat?
A számítástechnika szoftver piacán számtalan termék létezik. Ezeket három nagy csoportra oszthatjuk. A legegyszerûbbek, amelyek a HTML programozási nyelv ismeretében alkalmasak a szerkesztésre. Ilyen lehet egy nagyon egyszerû szövegszerkesztõ, például a Windows jegyzettömbje. Igazából nem tekinthetjük õket weblap szerkesztõnek, mert nem erre találták ki õket, de alkalmasak erre is. A másik csoportot képviselik a HTML-nyomtatóeszközök. Ezek tulajdonképpen nyomtató driverek. Kedvenc szövegszerkesztõnkben elkészítjük az oldal grafikát, képeket is tartalmazó változatát és a nyomtatást a HTML eszközre irányítva html típusú dokumentumot kapunk. Ilyen program pl. a Microsoft PowerToys. A harmadikba azok tartoznak, amelyek célorientáltak, tehát feladatuk az oldalak szerkesztése, és az elkészült lapok megjelenésének ellenõrzése. A csoportosítást ezen a területen mélyíthetnénk, hiszen az ilyen típusú szerkesztõknek nagyon sok változata létezik. A csak szerkesztésre alkalmastól kezdve a nagyobb irodai vagy grafikai szoftvercsomagba integráltig, a szerkesztés eredményét csak a végén megjelenítõtõl az ún. WYSIWYG tehát az eredményt folyamatosan mutatókig.
A legelterjedtebbek a Microsoft és a Netscape termékei, hiszen ezeket vagy magával a böngészõ programmal együtt kapjuk, mint a Microsoft Explorer 4.0 vagy a Netscape Communicator esetében, vagy letölthetõk a hálózatról, illetve ingyenesek.

3.4 Az alkalmazott szerkesztõ
 A szakdolgozat elektronikus formája, tehát az iskolai web oldalak a Netscape Composer 4.03-as változatával készültek. A program a Communicator internetes alkalmazáskészlet része és a Sulinet program keretében kapott szoftvercsomag tartozéka. A választás azért is esett erre a termékre, mert a fentiekben vázoltak miatt minden Sulinet programban érdekelt iskola számára elérhetõ.
A Communicator azon szerkesztõk egyike, amely az ún. WYSIWYG megjelenítést támogatja. Kezelése, a fontosabb szerkesztõ mûveletek néhány óra alatt elsajátíthatók. Természetesen ez a tulajdonság nemcsak az említett szerkesztõre igaz, hanem általában az ebbe a kategóriába sorolt szerkesztõk sajátja is. Az weblap készítés alapjait, a fontosabb szerkesztõ funkciókat támogatja. Az operációs rendszer alá telepített fontkészlet használható, bár ennek alkalmazása más problémákat is felvet. Színek betûméret állíthatók. Háttérként választhatunk a Composer által felkínált sémákból, de egyénileg is alakítható, tapétázható felületet is megadhatunk. Képek beszúrására, az azokat körbefogó szöveg elhelyezésére több lehetõséget is ad, amely sok szerkesztõbõl hiányzik. Támogatja és megjeleníti a JPG, GIF és PNG formátumú képeket. A BMP-bõl automatikusan JPG- konvertál. A linkek, hivatkozások létrehozása külön, egy úszómenübõl történõ választással, nyíló ablakban lehetséges, ahol sokféle opciót megadhatunk. Például a buboréksúgó megjelenését. HTML-TAG-eket szúrhatunk be, háttérzenét vagy input elemeket. Kellemes és kényelmes tulajdonsága, hogy az elkészített oldalt a PUBLISH menüpont segítségével, on-line kapcsolatot teremtve helyezhetjük el szolgáltatónk szerverén. A publikáció elõtt megjeleníti az oldalon alkalmazott képek listáját, ami nagyon hasznos jellemzõje. A szerkesztés során a program automatikusan ment, bár ez a funkció idõnként, fõleg a design kialakítása során zavaró lehet. Backup fájlt a mentés során nem készít. A nyomtatási lehetõségeknél beállíthatjuk, hogy a háttérként alkalmazott tapétát is kinyomtassa-e. Kezelõfelülete talán azért is tûnhet a kezdõ felhasználó számára barátságosnak, mert hasonlatos sok windows-os szövegszerkesztõvel. Például a betûméret és típus megadása, bekezdések igazítása, felsorolás, sorszámozott típusú bekezdések tekintetében
Nem támogatja a keretes oldalak készítését. Ha ilyen oldalt szeretnénk, akkor a HTML nyelv ismeretében tudjuk csak ezt megtenni. Ugyancsak nem támogatja a futó szövegek elhelyezését, azt a böngészõ sem jeleníti meg. Erre csak a Microsoft Explorer 3.0 vagy ennél nagyobb verziószámú böngészõ alkalmas. Kellemetlen tulajdonsága, hogy nincs lehetõségünk egy általunk megadott alkönyvtárba menteni az oldalakon alkalmazott képeket. A program mindig mindent ugyanabba az alkönyvtárba ment, ami 8-10 oldal esetében már áttekinthetetlenné teszi az alkönyvtár tartalmát. Az elkészült oldalakat saját böngészõjében jeleníti meg, ahol ellenõrizhetjük a megjelenés helyességét, a hivatkozások mûködõképességét.
A Netscape Composer szerkesztõje alkalmas a WEB-en szokásos publikációk elkészítésére. Használatánál azonban nem árt a HTML programozási nyelv alapszintû ismerete.