2.1 Az internet és a WEB „õskora".
1968-ban figyelemre méltó tanulmány jelent meg két számítógép-fejlesztõ kutató tollából. Már az írás címe – A számítógép mint kommunikációs eszköz – jelezte, hogy a szerzõk másképpen tekintenek a számítógépre, mint az akkor szokásos volt. A tanulmányban arról értekeznek, hogyan lehetne a számítógépeket egymással összekapcsolva on-line kapcsolatok teremtésére, információk, gondolatok cseréjére, emberek közötti kommunikációra, kapcsolatteremtésre felhasználni. Az élénk képzeletû tudósok írásának nyitó mondata így szól: "Néhány év múlva az emberek jóval hatékonyabban fognak számítógép közremûködésével kommunikálni, mint szemtõl szembe." A tanulmány vége felé pedig megkockáztatják a következõ állítást: "A jövõ on-line interaktív közösségei ... nem földrajzi hely, hanem hasonló érdeklõdés alapján fognak szervezõdni." Az ARPA a kutatások támogatására, illetve koordinálására 1962-ben létrehozta az Information Processing Techniques Office-t (IPTO). A tanulmány szerzõi J. C. R. Licklider13 és Robert Taylor ennek az irodának voltak a vezetõi.
Amikor Lickliderék tanulmánya megjelent, a kutatások már javában folytak, és 1969-ben létrehozták az elsõ kísérleti hálózatot, amely négy egyetemet, illetve kutatóközpontot kapcsolt össze (ARPANET). Ez volt a mai Internet õse. A munka ekkor persze még nem fejezõdött be, hiszen rengeteg technikai problémát kellett megoldani ahhoz, hogy a rendszer a megkövetelt biztonsággal mûködjön. Az elkövetkezõ évek során alapvetõ megoldások születtek, többek között az egyik géprõl a másikra történõ bejelentkezést (remote login), az adatállományok átvitelét (file transfer) és az üzenetek elektronikus úton történõ továbbítását (e-mail) illetõen. 1989-ben Tim Berners-Lee és Robert Cailliau, a genfi CERN kutatói javaslatot tettek egy hypertext rendszer létrehozására, amely a különbözõ szervereken "szétszórt" információkat egységes grafikai felületen képes kezelni. Eredeti céljuk az volt, hogy a több adatbázisban szétszórtan található szakmai információkat speciális szoftverek segítségével könnyen elérhetõvé tegyék a CERN részecskefizikusai számára. Az általuk létrehozott rendszerbõl alakult ki a mai World Wide Web (WWW), ez az Internet alapú globális hipermédia rendszer.

2.2 Új típusú társadalom, új típusú tanulástechnikák
A korszak kihívásai az oktatás területén is változásokat eredményeznek. Az ember környezetének megismerése ma már nem történhet csak a hagyományos és klasszikus értelemben vett iskolai tanórák segítségével, nemzedék átöröklõ „kézmûves" módszerekkel. A szükséges és elégséges tudásanyag mennyiségi és minõségi elvárásai miatt már évtizedek óta foglalkoztatja a pedagógia tudományával foglalkozó szakembereket a tanítás-tanulás folyamatának „mesterségesen" gyorsított, egyénhez igazodó, autodidaktívvá tehetõ módja. A feladat megoldásához napjainkban már számos technikai eszköz áll rendelkezésre. Olyan oktatástechnológiai fejlõdés ment végbe, mely egyre több érzékszervünk „bekapcsolását" tette lehetõvé a tanulás során. A hangsúly pedig áttevõdik az információk kezelésével, feldolgozásával kapcsolatos képességek növelésére. Fontossá válik a külsõ forrásokból nyert ismeretek integrációja, a tanulási környezet motiváló hatása. A hatalmas információ áradat, mely a mindennapok és nem csak az oktatási folyamat jellemzõje, szelektivitást kíván meg a befogadótól. A tanár szerepe, mint elsõdleges információt közlõ „média" változik. Irányítania, a tanulási folyamatot szerveznie kell elsõsorban.

2.3A WEB, mint új típusú média
1969-tõl, az ARPANET megszületésétõl húsz esztendõre volt szükség, hogy létrejöhessen egy eddig még nem látott, hatalmas információt „tároló", új típusú média a WEB. A WEB, mely határokat semlegesítõ módon szervezi egységbe a világ tudományos, kulturális tudásának nagy részét. Az információt érdeklõdési körünknek, aktuális feladatainknak megfelelõen érhetjük el, függetlenül attól, hogy éppen a világ mely részén tartózkodunk. Óriási jelentõsége abban rejlik talán leginkább, hogy nem kell vaskos köteteket átböngésznünk, kilométereket utaznunk azért, hogy a megfelelõ ismeret elérhetõ legyen. Gyorsasága pedig minden hagyományos keresési technikát felülmúlva ad még több szabadságot, még több idõt új ismeretek megszerzése. A hypertext adta lehetõség pedig könnyedén vezet végig egy--egy téma legmélyére is. Számos és meg nem említett elõnye mellett azonban problémákat is felvet a WEB létezése. Vitáznak a tárolt információk áttekinthetetlenségérõl, a kezelhetõség megõrzésérõl, a törvényi és erkölcsi normák betarthatóságáról és még számos, a WEB-en jelen lévõ megoldásra váró feladatról.

2.4 Tanári, iskolai feladatok, miért a WEB ?
Mivel az Internet és vele együtt a WEB is mindenki, tehát a tanulók számára is könnyedén elérhetõ, ezzel összefüggésben megnõ a pedagógusok feladata. Mint új médiát meg kell tehát ismernie minden tanárnak, tanítónak, hogy helyes döntésekre tegye alkalmassá tanítványait. Mint egy hatalmas könyvre vagy tananyagra, úgy tekinthetünk a WEB-re, s számíthatunk arra, hogy tanítványaink elõbb vagy utóbb kérdésekkel állnak elénk. Útmutatást kell adnunk.
A Mûvelõdési és Közoktatási Minisztérium Sulinet programja nemcsak az iskolák computerizációját tûzte ki célul, hanem hangsúlyt fektetett a fentiekben felvázoltakra is. Nem állíthatjuk, hogy a jövõben a tanárok majd az Interneten adják meg a házi feladatokat tanulóik számára, de azt biztosan, hogy megnõ a tanári útmutatás jelentõsége az új típusú médiák vonatkozásában. Lényeges lesz, hogy a tanárok iskolai WEB oldalakon is adjanak segítséget tanítványaik számára, hiszen az térben és idõben bármikor elérhetõ. Fodor Zsolt és Rozgonyi-Borus Ferenc a szegedi JATE Gyakorló Gimnázium számítástechnika tanárai is ennek a fontosságát emelik ki a Computer Panoráma 1998.januári számában megjelent írásukban.
A szakdolgozat témaválasztásában tehát döntõ érv volt a WEB, mint új típusú média megismerése, az iskolai oldalak elkészítésének fontossága.

2.5 Célkitûzés, az oldalak megvalósítása
Mint ahogyan azt az elõzõekben hangsúlyoztam, a WEB megjelenése, valamint a Sulinet program indítása körvonalaz egy feladatot, amelynek megvalósítása a pedagógusokon múlik. Nevezetesen azt, hogy a tanárok fel kell készüljenek az új információforrások használatára. Ha azt szeretnénk, hogy diákjaink a WEB-en található anyagok közül az értékeset találják meg, szükséges és szinte kötelezõ azon iskolai oldalak elkészítése, amelyek segítséget adhatnak ebben. Természetesen nem arról van szó, hogy az Internet használata a diákok részérõl csak a tanár által megadott vagy javasolt helyekre korlátozódjék. Példaértékû lehet azonban, ha a WEB útvesztõjében a tanár által felkutatott anyag áll rendelkezésre. Ha bizonyos feladatokat, teszteket, felvételi anyagot helyezünk el, más iskolák munkáját is segíthetjük. Ez a publikációt nem helyettesítheti, csupán hasznosan kiegészítheti a hagyományos információt közlõ médiákat. Jelentõségét hiba lenne misztifikálni, ugyanakkor legalább akkora hiba lenne nem számolni az új típusú média adta lehetõséggel.
A szakdolgozat célja, hogy
· felhívja a figyelmet a WEB szerepére, a tanulási folyamatban
· bemutassa az iskolai oldalak készítésének fontosabb lépéseit
· kiemelje a tanári vagy munkaközösségi oldalak készítésének fontosságát
· beszámoljon internetes szokásokról, tapasztalatokról
· ismertesse a tesztelés, telepítés lépéseit, buktatóit